A legendás köszönés

A legendás köszönés

 

Burget Lajos szerint* „sokféle köszönési forma, szokás van. Egyes népeknél olyanok is, amelyek számunkra meglehetősen furcsának tűnnek. Az afrikai musssai törzsről például azt jegyezték fel, hogy a bemutatkozásnál, köszönésnél a markukba köpnek az ottaniak. A tibetiek meglengetik kalapjukat, kinyújtják a nyelvüket, s bal kezüket fülük mögé illesztik. A maoriknál meghitt köszönési forma az orr összedörzsölése. Angliában – számunkra ez is feltűnő – a nő köszön előre. Ami tehát másutt kifogástalan udvariassági forma, az nálunk illetlenség is lehet”. De mi köze mindennek fő témánkhoz, az értékesítéshez?

 

köszönés

 

Ahhoz, hogy ezt tisztán lássuk, nézzük meg egy kicsit mélyebben a köszönés lényegét. Szintén Burget szavaival élve, „a köszönés az emberi érintkezés legmindennaposabb formája. Vigyáznunk kell tehát, hogy megfelelő módon, megfelelő időben köszönjünk.”

Köszönés? De hogyan?

A köszönésnél nálunk az udvariasság íratlan (vagy írott?) szabályai játszák a fő szempontot, tehát a férfi köszön előre a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek. Persze kivételek mindig vannak, hiszen egy tinilány nem várhatja el a fentiek szerint, hogy egy idősebb férfi ismerőse előre köszönjön neki.

Szintén kivételként emlegethetjük azt a szituációt is, ha valahová megérkezünk. Ilyen esetben (amennyiben már van valaki az adott helyszínen), nekünk illik köszönni függetlenül attól, hogy az ott tartózkodik fiatalok, idősek, férfiak vagy nők.

De mi van akkor, ha ez a helyiség egy üzlet?

Például ruhabolt, amelynek hatalmas az alapterülete és tele van különböző formájú és méretű állványokkal, polcokkal. Igen, mint egy óriási labirintus. Teljesen elképzelhető, hogy az ügyfél belépéskor nem is látja az eladókat, és az eladók sem látják, hogy ki lép be a helyiségbe.

Amúgy is kialakult az a „népszokás”, hogy a bevásárlóközpontban kóvályogva néha belépünk egy üzletbe, mintha láttunk volna valamit, de gyorsan kiderül, hogy mégse, olyankor pedig kilépünk és sétálunk tovább. Mivel nem feltétlenül akarunk vásárolni, nem látjuk és nem is keressük az eladókat, a helyzet tehát egészen személytelen, ebből adódóan pedig eszünkbe se jut köszönni. Így az már végképp mindegy, hogy férfi vagy nő van-e benn, idős vagy fiatal, és hogy mi magunk mik vagyunk.

Sajnos mindehhez gyorsan hozzászoktak az eladók is.

Kevés kivételtől eltekintve nem köszönnek ők sem, nem keresik a szemkontaktust a potenciális vásárlóval, mintha nem is érdekelné őket, hogy aki belép, annak szolgáltassanak, értékesítsenek, sőt akár újravásárlóvá tegyék.

Pedig nem lenne semmi nehézség abban, hogy az eladó észrevegye a belépőt, üdvözölje és esetleg meg is kérdezze, hogy tud-e valamiben segíteni. Ilyenkor ugyanis az ügyfél is megáll legalább egy pillanatra és odafigyel. Ezzel pedig el is érkeztünk a köszönés lényegéhez, a figyelemhez.

Köszönés = Figyelem = Ügyfélélmény

Mindennek az alapja a figyelem. Családi, baráti beszélgetések során is elvárjuk ezt. Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy ha nem érdekel, nem mesélem tovább. Mert amikor nem magunkban gondolunk át újra és újra valamit, hanem meg akarjuk osztani azt egy számunkra fontos emberrel, szükséges, hogy a másik figyeljen ránk, folyamatosan kimutassa, hogy érdekli, amit mondunk. Csak így tudunk kiteljesedni, így tudjuk megosztani örömünket, bánatunkat, tapasztalatainkat stb. Sőt vásárolni is tudunk a leghatékonyabban.

Jogos elvárás, hogy amikor bemegyünk egy üzletbe vásárolni valamit, akkor az üzletet érdekelje, hogy milyen termékre van szükségünk, ahogy bennünket meg az érdekel, mi a választék, mik a lehetőségeink. Ahhoz tehát, hogy mindkét fél jól járjon, figyelnünk kell egymásra, ehhez pedig először észre kell vennünk egymást: köszönéssel.

Ha eddig eljutottunk, adtunk egy pozitív alapot a továbbiakhoz, a lehetséges értékesítéshez és újraértékesítéshez. Ezért most csak egyet kérdezek:

Te és a munkatársaid mindig köszöntök a hozzátok betérőknek?

További hasznos tartalmakat itt találsz!

Ha segítségre van szükséged az értékesítési folyamataidban, vedd fel velünk a kapcsolatot itt, vagy a Facebook, illetve LinkedIn-oldalunkon keresztül. Egy rövid beszélgetésben megnézzük, hogyan tudunk téged hosszútávon támogatni. Átnézzük az értékesítési folyamatodat, teszteljük az értékesítőidet és segítünk megtalálni a fejlődési pontokat is. Dolgozzunk együtt!

#retentionjelentése #fogyasztóimagatartás #vásárlóiszokások #ügyfélélmény #onboardingfolyamat #ügyfélelégedettség #vevőielégedettségmérése #vevőelégedettség #kérdőív #élménytérkép #conciergecallcenter

*    Forrás: Burget Lajos – Kovácsvölgyi Sándor: Hogyan viselkedjünk? Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1962, 15–16.

Érdekel a közös munka?

Vedd fel velünk a kapcsolatot, és 1 munkanapon belül visszahívunk. A rövid telefonos beszélgetésnek nincsen díja.  Mesélj a projektedről és mi felvesszük veled a kapcsolatot.

Lépj velünk kapcsolatba