[Vevőelégedettség] A legendás semmi
További hasznos tartalmakat itt találsz!
——————-
(Hans Christian Andersen és Rab Zsuzsa nyomán)
Élt egyszer egy császár, aki nem sokat törődött birodalma sorsával, csak a szebbnél szebb ruhák érdekelték. Bizony, más-más ruhát öltött a nap minden órájában, és nem foglalkozott se kultúrával, se üzlettel, se sporttal, de még a háborúskodással sem, reggeltől estig csak ruhát próbált, öltözött és vetkőzött.
???? A ruhaipari szakmának persze jót tett a rengeteg megrendelés, és motivált mindenkit a megtiszteltetés, hogy bár csak egyetlen rajongó ügyfélről van szó, az maga a legfőbb ügyfél. Tódultak is mindenfelől a császári udvarba a takácsok, a szabók, a szövőasszonyok, hogy legendás szolgáltatást nyújthassanak.
Egyszer aztán két csaló is úgy döntött, hogy szerencsét próbál a császárnál.
A legkülönlegesebb ügyfélélményt ígérték: azt mondták magukról, hogy takácsok, s olyan kelmét tudnak szőni, hogy a kerek világon nincs hozzá fogható. Nemcsak hogy páratlanul szép a színe meg a mintája, de van egy bűvös tulajdonsága is: akik méltatlanok a tisztségükre, vagy buták, mint a föld, azok előtt láthatatlanná válik a kelme.
???? A császár úgy érezte, ez az a legendás szolgáltatás, amire mindig is vágyott. Ha ebben a ruhában lesz, azonnal megtudja, kik méltatlanok a tisztségükre és kik buták, mint a föld.
Kiszámoltatott a kincstárából száz csengő aranyat a csalóknak, és megparancsolta, hogy nyomban lássanak munkához.
Azok föl is állítottak két szövőszéket, s odahordatták a legfinomabb selymeket, aranyfonalakat, de mindent a zsebükbe gyömöszöltek, és buzgón dolgoztak az üres szövőszéken, szőtték a levegőt sokszor késő éjszakáig.
A császár kíváncsi volt, de óvatos is. Ezért udvari embereit küldözgette sorra megnézni, hogy halad a munka. Egyikük sem látott semmit, de nem vallhatták be, úgyhogy elmesélték a császárnak, milyen lenyűgöző is a készülő ruha.
???? Amikor a császár is rászánta magát, hogy megnézze a szövést, nagyon megrémült, hogy nem látott semmit. Az nem lehet, hogy méltatlan a trónra, nem lehet, hogy buta, mint a föld. Ezért hát kijelentette, hogy neki is tetszik a készülő ruha, sőt az ünnepi körmeneten ezt akarja viselni, és a két csalót kinevezte császári udvari főtakácsnak.
Hamarosan elérkezett az ünnepi körmenet napja.
Reggel a császár elment a takácsokhoz. A két csaló magasra emelte a karját, mintha tartana valamit, s buzgón sürgött-forgott: tessék a nadrág, a kabát, a palást stb.
A császár a tükör előtt levetette a ruháját, s a csalók úgy tettek, mintha az új ruha darabjait sorra ráadnák; megfogták a derekát, köréjé csavartak valamit – ez lett volna az uszály.
Az udvari emberek lelkendeztek: Ó, milyen jól illik, felség! Mintha ráöntötték volna! Páratlan a mintája, pompásak a színei! Sose láttunk hozzá foghatót!
– Ugye, jól festek? – kérdezte a császár, és úgy tett a tükör előtt, mintha apróra szemügyre venné az új ruhát. A kamarás urak, akiknek az volt a tisztségük, hogy a császár uszályát vigyék, lehajoltak, mintha fölemelnék az uszályt, sürögtek-forogtak, úgy tettek, mintha vinnének valamit, mert persze ők se merték elárulni, hogy semmit se látnak. A menet, élén a császárral, elindult.
A nép az utcán meg az ablakokban tolongott, és tátott szájjal nézte a menetet.
???? – De hiszen nincs is ruha a császáron! Nincs is rajta semmi! – kiáltott fel egyszer csak egy kisgyerek.
A pillanatnyi csend után az emberek mind kiabálni kezdtek:
– Nincs is rajta semmi! Nincs is ruha a császáron!
A császár maga is úgy vélte, hogy igazat mondanak, de azt gondolta, most már nem állhat meg, nem futhat haza szégyenszemre! És még peckesebben lépegetett fényes kísérete élén, a kamarás urak pedig még buzgóbban vitték mögötte palástja uszályát – a semmit.
❓ A Te folyamataidban felbukkant már valaha a semmi?
További hasznos tartalmakat itt találsz!
#retentionjelentése #fogyasztóimagatartás #vásárlóiszokások #ügyfélélmény #onboardingfolyamat #ügyfélelégedettség #vevőielégedettségmérése #vevőelégedettség #kérdőív #élménytérkép #conciergecallcenter
